Jelen esetben az „önálló recenzióként máshol megjelenő szöveg” filmekről szólt, tehát kicsit kifejthetem (a saját magam alkotta szabályok alapján... amikhez miért is kéne ragaszkodnom?? :D kifejtem és kész) a máshol már publikált lényeget bővebben.
2022.10.30. 11:38 Orosdy Dániel
Könyvnapló szpesöl: Ross Macdonald (Könyvnapló #173-174)
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló OD Dashiell Hammett filmes könyv Chandler Ross Macdonald
2020.07.28. 12:42 Orosdy Dániel
James Ellroy: Gyilkos az úton (Könyvnapló #156)
Ezt is megértük: Ellroy nem döngöl a földhöz (-be?). De mondok én valamit(!): nem is baj. Egyrészt mert jó látni, hogy ő is valahonnan jutott el valahová (senki sem az L.A. Kvartett-tel vagy az Amerikai Tabló-sorozattal kezdi), másrészt mert nem kell minden regénynek annyira rohadt intenzívnek lennie. Szóval, ha úgy vesszük, kicsit csalódtam, de közben azért örülök is neki, hogy nem megint egy ecstasy-n pörgő, a (kisebb) hibákat nyers energiával elfedő nagyregényt olvastam (mint amilyen szerintem mondjuk a Fehér jazz és – főleg – A nagy sehol), hanem egy kevesebbet markoló, és ha úgy vesszük, kevesebbet is fogó, ám azért még így is igen magas színvonalon mozgó művet, ami jól mutatja, hol járt művészünk a kezdeti (saját bevallása szerint túlságosan Raymond Chandler bűvöletében fogant) szárnypróbálgatások után, de még a korszakos remekművek előtt.
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló OD Chandler Ellroy
2017.01.22. 13:33 Orosdy Dániel
Punkok, sci-fi, apa leszek, könyves könyv (Könyvnapló #115-116, 118-120)
Jelen szpesölünk eredetileg nem szpesölnek indult, de ez többé-kevésbé már a korábbiakra is igaz volt. Kevés az idő a naplózásra, és még múlik is! Ennek megfelelően a részletekre már kevésbé emlékszem jelen könyvekkel kapcsolatban, leginkább csak a fő benyomások maradtak meg: tetszett, nem tetszett, miért igen, miért nem? (Tegyük hozzá: nem azokról a kötetekről beszélünk, amikről oldalakat lehet és kell írni, akármilyen jók is.)
Szólj hozzá!
Címkék: punk én kérek elnézést kritizálok könyvnapló 1001 könyv OD Szily László Vonnegut filmkönyv Elmore Leonard könyvnapló szpesöl Chandler Kárpáti György Ellroy Schreiber András Kitolás Please Kill Me Apakommandó apaságom Peter Boxall
2016.04.11. 21:11 Orosdy Dániel
Dennis Lehane: Viharsziget (Könyvnapló #105)
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló Scorsese OD filmes könyv Dennis Lehane Chandler
2015.12.16. 15:32 Orosdy Dániel
A nagyon-nagyon-nagyon hosszú búcsú, ami még el is tart egy ideig
Gondolom, arról nem kell vitát nyitnunk, hogy Raymond Chandler zseni volt-e. Az volt, nincs mese. Absztinens az éppen nem volt, a hard-boiled krimik ősforrását sem benne tisztelhetjük, a regényei cselekményei annyira bonyolultak (hogy azt ne mondjam, zavarosak) voltak, hogy ő maga sem tudta követni őket stb. stb., mindez azonban nem sokat változtat a tényen, hogy zseniális író volt, pont. (Nem véletlenül nem írom oda, hogy krimiírónak volt zseniális, ezeken a nácoid megkülönböztetéseken túráztassa magát a sok fél- és egészhülye.)
És aki elolvassa a The Simple Art of Murder című híres esszéjét, azt is megállapíthatja, hogy Chandler bizony esszéistának is zseniális volt. Nem feltétlenül azért, mert minden egyes megállapításával és felvetésével egyetértünk (nekem pl. semmi bajom Agatha Christie-ékkel), hanem mert stílusosan és kíméletlenül mutat rá a bűnügyi irodalom megítélésével kapcsolatos neuralgikus pontokra, és még vitatkozni is öröm vele (utóbbi persze némileg egyoldalú tevékenység, de ez már csak így megy, ha valaki Twitter vagy Facebook helyett esszék segítségével kommunikál a világgal, ráadásul 56 éve halott).
A The Simple of Murder látszólag a krimik „régi” és „új” vonulatát ütközteti egymással, nem túl meglepő módon az „új” mellett téve le voksát, de távolról sem csak ebben merül ki a lényege. Ahogy Őz Zsolt is általános következtetéseket tudott levonni a magyar kultúra rákfenéjéről az intrumentális zenekarokról írott cikke apropóján, Chandler sem fogja vissza magát, ha az irodalomról általában kell nyilatkoznia. És nyilatkozik is, szerencsére. Az alábbi részek a kedvenceim (saját kiemelésekkel, természetesen), angolosok előnyben!
Szólj hozzá!
Címkék: érdekesség Chandler mély igazságok
2015.11.17. 20:01 Orosdy Dániel
Ross Macdonald: Fulladásos halál (Könyvnapló #98)
Éreztem én, hogy minden rendben lesz velem és Mr. Macdonalddal, s lám, nem kellett csalódnom. Azt azért kicsit sajnálom, hogy angolul tudtam csak beszerezni a könyvét (nem szeretek szótárazni, márpedig az ötvenes évek szlengjéhez és a szerző egyébként is gazdag-költői nyelvéhez nem árt a segítség), úgyhogy ha valakinek van egy fölös példánya a magyar kiadásból (képet ld. fent), jelentkezzen bátran, egyébként is hiányzik a sorozatból. Pénz nem számít, csak olcsó legyen.
A Fulladásos halál a Lew Archer-sorozat második darabja, amit a szerző még Raymond Chandler és az ő Philip Marlowe-ja bűvöletében írt, azaz még nem találta meg teljesen a saját hangját, de szolgai másolásról persze nem beszélhetünk, sőt (nálam felkészültebbek konkrét Chandler-mű[vek] figuráit és cselekményét vélik felfedezni a sztoriban, de azt még ők sem tagadják, hogy Macdonald ezzel együtt is a saját útját járta). Marlowe és Archer a felszíni hasonlóságok ellenére két külön világ, Chandler és Macdonald stílusa sem keverhető össze egykönnyen (a laza, vicces beszólások jelentik a fő közös pontot, de Macdonald sokkal higgadtabb, és mint már említettem, költőibb, gyakran lírai a szó legszorosabb értelmében), ahogy a helyszínek és szereplők sem (Archer nyugodtabb, szemlélődőbb alkat, kifejezetten lélekbúvár típus, aki többnyire gazdag családok mélyen eltemetett bűneivel foglalkozik, bár a szakik szerint ezek a jellegzetességek a sorozat későbbi darabjaiban válnak majd igazán egyértelművé).
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló OD filmes könyv Chandler Ross Macdonald
2015.08.26. 15:38 Orosdy Dániel
Kondor Vilmos: A budapesti kém (Könyvnapló # 94)
Emberek, ez működik! Mármint Kondor „fiktív” Vilmos, a magyar Raymond Chandler, ő működik, méghozzá jól! (Szemben mindazokkal a dolgokkal, amik nem működnek ebben az országban, de ezeket nem fogom felsorolni, ez ügyben az értelmező kéziszótárhoz tessék fordulni, a tetszőlegesen kiválasztott szó nagy valószínűséggel valami olyasmit fog takarni, ami nem működik felénk, meg a következő is, meg annak a nagy része is, ami benne sincs a kötetben.)
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló Kondor Vilmos OD Budapest Noir John le Carré Bűnös Budapest Chandler Ellroy A budapesti kém
2014.08.25. 11:57 Orosdy Dániel
Ross Macdonald: Mozgó cél (Könyvnapló #78)
Valószínűleg soha nem olvastam volna végig semmit Macdonaldtól, ha Ellroy a Fehér jazz elejére nem pont tőle választ mottót. Egyszer régen ugyanis próbálkoztam egy könyvével, még a nagy Chandler-korszakom idején, de cinikus poénokra és brutális közjátékokra éhező ifjú elmém nem tudott mit kezdeni vele, pár oldal után leraktam. Ebből is látszik, mekkora kretén tud lenni egy gyors és erőteljes ingerekre éhes kamasz.
7 komment
Címkék: kritizálok könyvnapló OD Dashiell Hammett filmes könyv Chandler Ross Macdonald Mozgó cél
2014.05.13. 20:18 Orosdy Dániel
Elkéstél, Jean-Claude!
Nem is igaz, Terry késett el, Jean-Claude (természetesen Van Damme) pontosan odaért... de hová is? Talán a Magyar Könyvklub / Saxum kiadású Elkéstél, Terry! borítójának fotózására? Nem kizárt, de nekem inkább az Időzsaru forgatása gyanús.
Következzen a nagy sikert aratott Péntek 13-poszt után szabadon egy másik magyar borító evolúciója:
Kezdetben vala a fotó, kb. ez:
Utána jöve a plakát:
Majd valami történt (a tippeket a szerkesztőségbe várjuk), s lőn ez:
Jean-Claude-unk arca megnyúlt és fegyverét elhagyta, miközben Terry-vé és/vagy Marlowe-vá avanzsált, praktikus okokból egy koponyával ékesített kereszt mellett... (Olvasták ezek egyáltalán a könyvet? Olvastak egyáltalán valaha könyvet?!)
Sorozatunk következő epizódjában azt magyarázom el, hogyan lett az eredetileg The Long Good-Bye címre hallgató Chandler-remekműből itthon a frappáns Elkéstél, Terry. Ha tudom.
Képek: Wikipédia, moly.hu (köszi)