Egy újabb könyv, amiről nehéz sok újat/érdekeset elmondani, ennek ellenére távolról sem érdektelen, sőt. Veiszer Alindáról keveset tudok, de az a néhány Záróra-adás, amihez szerencsém volt, kifejezetten rokonszenvessé tette (nem tudom, a zenét ki választotta a főcímhez, de a Tom Waits-szám felhasználásáért neki is jár egy piros pont). Érdekes módon ezeknek a műsoroknak a fő erőssége gyakran a felkészült, udvarias, a másik felet tényleg megismerni és megérteni vágyó műsorvezető volt, nem pedig az ilyen-olyan neves sztárvendég, ami elég jó alap Alinda részéről egy riportkötet írásához (a rossz alapot már ismerjük, ugye, Tanár Úr?). A szerkesztő-riporter ebben a könyvben (és a Záróra című előzményben is, gondolom) sem foglalkozik mással, mint amivel már a tévében is, és amihez a jelek szerint remekül ért: beszélget. (Egyszerűnek tűnik, nem az.) Főleg az ő tehetségének köszönhető, hogy nem akartam átlapozni a kifejezetten érdektelen / számomra ismeretlen arcokkal készült interjúkat sem, és megérte. A Ráadás kifejezetten színvonalas kötet a maga nemében. Egy baj van vele: látni és hallani azért mégiscsak jobb lenne ezeket az interjúkat. Nagy Imrét a kormányba, Alindát a képernyőre!
Kép: PR Herald (köszi)
2014.04.15. 13:14 Orosdy Dániel
Veiszer Alinda: Ráadás (Könyvnapló #61)
Szólj hozzá!
Címkék: interjú kritizálok könyvnapló Havas Henrik OD Veiszer Alinda Záróra
2013.07.25. 14:02 Orosdy Dániel
Fuchs Richard: Szex, valóság, videó (Könyvnapló #24)
Pornó 1. és 2., all in one, éppen csak Havas Henrik nélkül. És ami azt illeti, ez egyáltalán nem baj. Nem tartozom azok közé, akik már a Tanár Úr nevének említésétől is sírógörcsöt kapnak, szerény véleményem szerint voltak/vannak/lehetnek értékelhető húzásai is, csakhogy a pornóról szóló könyvének első kötete sajna nem ezek közé tartozott/tartozik/fog lenni egy oda tartozni által révén. Fuchs könyve viszont igazolja, hogy egy ennyire kényes, egyben komoly bulvárértékkel rendelkező témáról is össze lehet hozni valamiféle korrekt irományt, éppen csak szögre kell akasztani a megalomániát, egót, prekoncepciókat, valamint meg kell próbálni őszintén érdeklődni a téma és a riportalanyok iránt. Ironikus módon a jelek szerint minderre a Fókusz riportere inkább képes, mint a honi újságírás (egyesek szerint) megkerülhetetlen és kőprofi nagysága, de az élet már csak ilyen huncut egy mókamester.
Éppenséggel a Szex, valóság, videó sem a riportkönyvek Háború és békéje, de legalább hiteles képet ad a magyar pornóipar (egykori) állapotáról, ráadásul többé-kevésbé alaposnak is nevezhető (hogy mást ne mondjak, a kérdező mintha nem csak azért beszélgetne az interjúalanyokkal, hogy letudhasson egy fejezetet), amivel gyakorlatilag már le is körözte Havas művét.* Egy olvasást megér, ha nem irtózunk a témától, és még azon sem kell közben bosszankodnunk, hogy egyszerű olvasó létünkre jobban látjuk az összefüggéseket annál, akinek ez lenne a fő feladata.
*Na, megint jól elvertem a port valakin, aki nem feltétlenül végzi rosszul a dolgát, éppen csak megosztó személyiség és nagy nyilvánosságot kap a munkája. Ilyen a szeláví. Öröm az ürömben, hogy ezzel sikerült egy platformra tennem Havast Esterházyval, ami azért mutatvány!
Kép: moly.hu (köszi)
Szólj hozzá!
Címkék: pornó kritizálok könyvnapló Havas Henrik OD filmkönyv Fuchs Richard
2013.04.19. 18:19 Orosdy Dániel
Havas Henrik: Pornó 1. (Könyvnapló #12)
Tanár Úr (már akinek...) megírta, én elolvastam. Sok gondot nem okozott, ez ugyanis pont az a bulváros, felszínt karcolgató riportkönyv, amit egy délután magáévá tesz az ember, akár Csoky Ice Michelle Wild-ot a tengerparton. Kategóriájában korrekt, éppen csak a kategóriával van a gond. Több szót nem is érdemelne Havas műve (illetve a strómanjaié, amennyiben hiszünk a gonosz pletykáknak), ha nem lenne annyira bájosan amatőr pár helyen (vö. felszín karcolgatása). Két szép példa, egyik viccesebb a másiknál:
1) A könyvben bizonyos Gyuri bácsi nagy örömmel újságolja el többször is, hogy megvolt neki filmen Kelly Tramp, a jeles pornósztár. Ami önmagában igazán derék, tényleg. Éppen csak a nő neve lehet gyanús bárkinek, aki angolból alapfokú nyelvismerettel rendelkezik. Mint az közismert, a pornósok imádják a beszélő neveket, minél mókásabb és/vagy kétértelműbb valami, annál nagyobb örömmel harapnak rá (hogy messzebbre ne szaladjunk, ott van pl. az állóképességére méltán büszke Erik Everhard). Mint az ugyancsak közismert az angolul valamennyire értők körében, a "tramp" jelentése magyarul "csavargó", nők esetén a kifejezetten közönséges, elhasznált példányokra személyekre utalnak így (hogy mást ne mondjak, az itthon "ribancrendszámnak" nevezett tetkófajta neve angolul tramp stamp), magyar megfelelője is ez esetben a trampli, ugye. Ezek után felmerül a kérdés, mi a sz*rért akarná felvenni a "Trampli Kelly" nevet egy önmagát kívánatos, nagyvilági nimfaként eladni kívánó, a szöveg szerint is világszínvonalú és igényes pornósztár... Hát mert nem vette fel, illetve nem ezt a nevet. Ő inkább célirányosan a világ leggazdagabb emberének tartott Donald Trumppal kívánt névrokonságba kerülni, ezért is hívják Kelly Trumpnak.
Ennyit a szakértelemről.
2) A műben nyilatkozik a nagyközönségnek Imre, a berendező is. Megemlíti, mennyire büszke volt rá, hogy egy "rendes" filmen, Az operaház fantomján Robert Ludlummal dolgozhatott együtt... Nem fura valami? Segítek. A Magyarországon forgatott Az operaház fantomja egy 1989-es, amerikai horrorfilm, Dwight H. Little rendezte. Robert Ludlum a Bourne-sorozat szellemi atyja. Nem gyanús, hogy egy kémregényíró kevés eséllyel bukkan fel horrorfilmek stáblistáján, hogy a forgatási helyszínről már ne is beszéljünk? Nekem igen, csakhogy én csalok, mert tudom, ki lehetett az, akivel Imre bratyízott. Robertnek Robert, de nem pont Ludlum, csak valami nagyon nagy jóakarattal hasonlónak nevezhető: Englund.
Azaz Freddy Krueger maga, hiszen ő volt Az operaház fantomja címszereplője, mellesleg igen jelentős sztár a horror műfajában.
Azért Englundot Ludlummal összekeverni! Ezt majd inkább ne feszegessük a jelentésben...
Köszi a képekért:
moly.hu
Nyomás utána