Nem butaság néha olyan könyvet olvasni, aminek már ismeri az ember a filmváltozatát!
Oké, ez a nagy bejelentés ebben a formában egy kicsit blőd, de nem véletlenül így indítom túlspilázott soraim. Boldogult gyerekkoromban ugyanis kifejezetten kerültem az ilyen köteteket, egész egyszerűen zavart, hogy már ismerem a sztorit, a karaktereket, ráadásul a filmesek szükségszerűen el is térnek a filmen látottaktól (többnyire nem is kicsit, ami külön idegesítő), de ma már kifejezetten érdekel a „miből mi?” kérdése. Már a Halálos lövés (az első Leonard-regény, amihez szerencsém volt) is izgalmasan viszonyult a John Madden-féle filmváltozathoz – utóbbi volt a gyengébb alkotás, természetesen.