Utánközlés, már megint, az írás először a Bárka Online hasábjain jelent meg.
2015.05.19. 12:43 Orosdy Dániel
Rubin Szilárd: Aprószentek (Könyvnapló #84)
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok könyvnapló OD Rubin Szilárd
2013.04.08. 18:36 Orosdy Dániel
Rubin Szilárd: Csirkejáték (Könyvnapló #11)
Nagyjából a meglehetősen egyoldalú „főzelék-vita” idején kezdtem neki Rubin Szilárd művének, és be kell vallanom, eleinte igen erősen élt bennem a gyanú, hogy ez a mindenhol kultikusnak, újra- és újrafelfedezettnek titulált könyv sem több egy ilyen-olyan okok miatt különleges „főzeléknél”, magyarán túl sokat hordoz magában abból, ami miatt a kanonizált magyar irodalmat csak fokozott óvatossággal merem megközelíteni. Valószínűleg az sem segített, hogy a Megvető Esterházyval és Szentkuthyval próbálta eladni, vö. „Ölesse meg magát Tóth Józsival, Hasfelmetsző Jack is őt ajánlja!” (Szegény Esterházy, már megint őt cinkelem, pedig nincs is vele különösebb bajom. Sebaj, azért ráfér.)
Meg az ajánlás módja is, ugye... A marslakó még hagyján, de Werther emlegetése a magamfajta bunkó proli számára komoly aggályokat vet fel, ugyanis éppen ez a mű képviseli a legjobban az iskolai tananyagból mindazt a – jobb szó híján nevezzük így – szenvelgést, ami számomra a kortárs hazai irodalmat is nehezen befogadhatóvá teszi, és ezzel vissza is tértünk a főzelékhez, az ún. szövegközpontú, de leginkább csak a lírát a prózával következetesen (valamint feleslegesen és nagyon idegesítően) keverő, öntetszelgő, túlzottan szubjektív, az elvontságot önértéknek beállítani próbáló, a pontos és éles mondatoktól szó szerint irtózó irodalmi hagyományhoz. Száz szónak is egy vége: bár mindig teljesen elfogulatlanul próbálom befogadni a (nekem) új műveket, előérzetem azért van, és ez eleinte nem volt pozitív a Csirkejátékot illetően. A regény első harmada csak erősítette ezt az érzést, úgyhogy összességében sajnos nem tudok mást mondani:
Szólj hozzá!
Címkék: kritizálok pógár könyvnapló Rubin Szilárd Karinthy Cini Csirkejáték
2013.04.05. 11:30 Orosdy Dániel
Gratulálok.
"[Nádas Péter m]ár csak azért is biztos benne [hogy nem olvasta Rubin Szilárd Római egyes című könyvét], mert a Rakéta Regénytár borítói annyira rondák voltak, hogy a kezébe nem vette volna ezeket a könyveket (...)."
(Dunajcsik Mátyás)
Vajon Nádas Péter mennyire lenne meglepve, ha a könyvei borítójára rá se pillantva, pusztán az ilyen kijelentések miatt nem lennénk hajlandóak kézbe venni könyveit? Vagy ő csak embernek ennyire felszínes, művésznek már mély, mint a Mariana-árok? (Vicces, amikor Nobel-esélyes nagyjaink feleannyira sem bölcsek, mint pár rosszarcú fekete férfi [irónia!] 60 évvel ezelőttről...) Egyébként a Rubin-könyv borítóján fekete alapon egy égő gyertya látható, és távolról sem annyira szörnyű, mint Nádas kijelentése alapján hinnünk kéne:
Összehasonlításképpen itt az Egy családregény vége két régebbi kiadásának borítója, szintén a remek moly.hu-ról. Szabályosan ordítanak utána, hogy kézbe vegyük őket, nem...?
UPDATE!
Még néhány Rakéta Regénytáras szerző Rubin Szilárdon kívül, akinek munkáit Nádas Péter következetesen kerülte, tekintettel a csúnya borítóra:
Mándy Iván
Heinrich Böll
Joseph Roth
Alfred Döblin
Páskándi Géza
Ember Mária
Hernádi Gyula
Dalos György
Peter Handke
Dobai Péter
Thornton Wilder
Arthur Miller
John Fowles
Saul Bellow
Julio Cortázar
Örkény István
Gabriel García Márquez
Ödön von Horváth
Nem elég, hogy dúlt a diktatúra, még a könyvek se voltak szépek...