Változatlanul elhatárolódom közeli barátomtól, aki ezúttal egy már-már szentimentális, egyszersmind mély férfibánatról tanúskodó poémával lepte meg ízlésficamos rajongóit.
Mészárszékhy Búbánatos Rezső, a költő:
Érzelmes szerelmesvers
(...búsadalommal szívében szerzette...)
Elmondom, mit elmondani nem lehet
Bevettem Dedalont vagy 12 szemet
Úgy szerettelek, ahogy én nőt szerethetek
Gyógyszertárból jövet, vagy oda menet
Alkoholba fojtom bánatom
Erőt vesz rajtam a szánalom
Magány: fűzfáim alatt árva lom
Abszintban ázik borpettyes váll-lapom
Ne gyötörj már, ne kínozzál kínnal!
Nyelved veri a testemet ostorral és szíjjal
Ámor lőtt meg? Bús szívemben nyíl – jaj…!
Fájdalmas énekkel állok én elibéd
fáradt gebe lettem, de voltam már telivér
Vágyott érzelmed, mondd csak, hát ennyit ér?!
Szarjon neked szonettet egy géplakatos.
Kép: Freims (köszi)