Nem voltam nagy rajongója a nemrég elhunyt mesternek (NyB!), de olvastam pár könyvét, és valami biztosan nem volt: rossz író. (Mondjuk a Titkok könyve alapján feltűnően megbízható tényfeltárónak se mondanám, de ami azt illeti, az a könyv is ügyesen megírt munka sok izgalmas felvetéssel.)
Szóval a szomorú hír adta az ürügyet egy vékonyka, ám annál fontosabb (hiszen ELSŐ!) kötet elolvasására.
Már csak 799 van hátra.
Vagy lenne hátra, ha tényleg ennyire el akarnék mélyülni Nemere írásművészetében, de erről azért nincs szó, illetőleg nagyvonalúan képes vagyok az igényeimet leszorítani pár fontosabb munkájára, számuk legyen mondjuk (max.) féltucat.
Nade mit tudott az „ifjú” (azért már nem pelyhedző állú) Nemere?
Krimit írni például tudott. Mondjuk nagy meglepetéseket elrejteni magában a krimiben nem annyira (aki a könyv felénél sem sejti még, ki a gyilkos, biztosan először találkozik a műfajjal, vagy kizárólag Columbo-epizódokhoz volt addig szerencséje), viszont egy finoman Ed McBain világát idéző police procedural láthatóan nem fogott ki rajta. Nyelvi szempontból nem különösebben erős darab (ami részben a választott műfajból is következik; a zsarumeló hiteles részletezése ritkán kedvez az ízes leírásoknak és csattanós párbeszédeknek), de azért pár kellemes meglepetésre így is futotta, pl. nekem bejöttek az olyan mondatok/részletek, mint „A csend elterpeszkedett, mint egy dologtalan óriás.”, „kialvatlan nagy szemei”, „csavargó szellő” és hasonlók. Semmi extra, flanc vagy túlzás – az a pár hasonló kis betét egyszerűségében hatásos és ezért működik.
További megfigyeléseim:
- az egyik nyomozót Kondornak hívják (tagadhat, ameddig akar, de K. Vilmos világsztár is Nemere köpönyegéből bújt ki!)
- a színházvezető neve Pintér Tibor (Tenya, te is lebuktál!)
- a fiktív településen szerzőnk gondosan elhelyez egy Eszperantó utcát (aki érti, érti)
- a könyvet nem sokkal előzte meg az Albatrosz-sorozatban Dmitrij Medvegyev(!) Fő a hidegvér(!!) c. munkája…!!! (oké, ez nyilván egy másik Medvegyev, de akkor is)
Szóval nem egy nagy csoda ez, de elég korrekt a maga nemében, adtak ki ennél rosszabbat is „krimi” címszó alatt kis hazánkban (magyar és külföldi szerzőtől egyaránt).
Ja, igen: a címnek természetesen semmi értelme. :D
Kép: moly.hu (köszi)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.