A 2017-ben sajnos elhunyt Hjortsberg még ma is ritka rejtélyes figurája az irodalomnak és a filmnek, legaktívabb(nak tűnő) éveiben, 30-40 éve, pláne Magyarországon ennyit sem lehetett tudni róla: láttuk, hogy ő írta az egyik brit nagymenő -- izgalmas, de erősen felemás -- fantasyját (Ridley Scott: Legenda, 1985), és az ő regényéből készült egy másik b. n. vitatott, ugyancsak nem túl sikeres, de hamar kultikussá vált horror-noirja. Ami ugye az Alan Parker-féle Angyalszív (1987). És ennyi.
PEDIG!...
Ahogy kitettem a filmmel kapcsolatos véleményem a Filmnaplóban
ANGYALSZÍV (újra, de hosszú idő után) - Parker tulajdonképpen ügyesen tömörítette a regényt, de 1-2 jelenet így is kb. értelmetlen. Cserébe a film feszes, nagyon szórakoztató és kicsit még mindig felkavaró, szóval MŰKÖDIK. Asszem ez a kedvenc Parker-filmem. (10/8,5 - od)
rögtön érkezett is a reakció, miszerint
Melyik jelenet értelmetlen? Szerintem az elsőtől az utolsó másodpercig zseniális, azon ritka esetek egyike, amikor a filmadaptáció fényévekkel jobb, mint a regény.
Nos: nem. :)
Bővebben: szerintem nem jobb, sőt.
Még bővebben:
A filmben tényleg akadnak értelmetlen, pontosabban nehezen megfejthető jelenetek (rögtön a legelső [stáblista] a hullával ilyen, de pl. a főhős templomi kiruccanása és azt követő üldözése sem egyértelmű, finoman szólva), ám ez csak a kisebbik baj, ráadásul a regény ismeretében nem is annyira rejtélyesek. (BTW: Parker sem volt elégedett a saját forgatókönyvével, ezért is került utóbb Mickey Rourke szalagra mondott összefoglalója a cselekménybe, azaz hogy eligazítsa a némileg cserbenhagyott nézőt). A nagyobbik baj: Hjortsberg tényleg nagyot alkotott ezzel a regénnyel, ráadásul egy olyan műfajkoktélt (horror-noir, hard-boiled horror) kikeverve, ami még ma is eredetinek hat, de 1978-ban különösen az lehetett. A felszínen ugyanis az Angyalszív egy nagyon profin bonyolított, ám sem stílusában, sem cselekményében nem sok újdonságot tartalmazó alkotás. Az én szememben már ez sem kevés,
CSAKHOGY!
És itt megállok, és azt javaslom a Kedves Olvasónak, legyen Hjortsberg regényének is Kedves Olvasója, ha picit is érdekli a fentiek alapján, ugyanis azzal jár a legjobban -- ha látta a filmet, azért, ha még nem, azért.
Parker moziját pedig én mindentől függetlenül komálom és ajánlom, ez nem is kérdés.
Kép: moly.hu (köszi)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.