Eltelt pár évtized 2013 óta, mi? Kálmán Olga még a csúcson lévő Egyenes beszéd (ATV) műsorvezetőjeként írta meg az emlékeit, gondolatait, életét és munkásságát, azóta pedig már az Egyenesen (Hír TV) is a múlté. (Oké, egy keveset futott nélküle is a műsor, de miután eleve Olga-vehicle-ként jött létre, kifejezetten az Egyenes beszéd klónja gyanánt, talán joggal mondhatjuk, hogy a műsorvezető-váltással némileg… lényegét vesztette a show.)
„Emlékeit, gondolatait, életét és munkásságát” – így foglaltam össze, mi is nagyjából ennek a könyvnek a tartalma, pedig ennél – sajnos – valamivel kevesebbről van szó. Szerencsére ebből nem csinál titkot maga a szöveg sem: az Egyenes beszéd című kötet nem azért készült el és jelent meg, mert a szerzőjét kínozta a közléskényszer, a mondanivaló. A kiadó szerette volna, mert úgy érezte (nyilván okkal), hogy van rá igény. Olga pedig nem állt ellen, és megírta, amit gondolt: anekdoták, önéletrajzi töredékek, rövidebb-hosszabb elemzések, hírhedtebb adások összefoglalói, szakmázás stb. Nincs is ezzel semmi baj. Jó, hogy van, létezik, de az se lenne nagy baj, ha nem lenne. Ami szerintem összességében azért kicsit kevés egy könyvhöz, de én köztudottan sok mindenhez értek, csak ahhoz nem, mire van igény és mi adható el. Szóval ha valakit érdekel Kálmán Olga és az ő (akkori) világa, bátran tegyen egy próbát, nem fog túl nagyot csalódni. Mi pedig, akik ennél azért többet várunk, némi hiányérzet mellett bízhatunk benne, hogy a szerző egyszer ír majd valami olyat is, amit tényleg meg akart írni. Őszintén bízom benne, hogy ennél azért több is kikívánkozik belőle.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.