Biztosan velem van a baj, de ezekről a srácokról/-tól szinte bármit szívesen olvasok, ami persze nem véletlen: akármihez nem adják a nevüket, főleg nem csoportként.
David Morgan könyve nem szolgál túl sok újdonsággal azok számára, akik már ismerik az Önéletrajzot, de azért a "lerágottcsont-érzés" sem kerülgeti az olvasót, és az sem utolsó szempont, hogy ebben a kötetben tényleg ők beszélnek, illetve tollbamondanak (-tak). És nem csak ők, hanem olyan munkatársaik, barátaik is, akiket érdemes volt (végre) megszólaltatni -- hogy csak a legismertebbet említsük, Douglas Adams is tisztázhatja, hogyan lett belőle akarata ellenére és alaptalanul amolyan 7. Monty.
Cirkuszbarátok! Valami egészen ugyanolyanra vágyók! Gyalog galoppozók! Brianek! Életeim értelmei!
Ha szerintetek is curry-s citrom, ki ne hagyjátok! Ha viszont a menyéttel átszúrt fejű ember annyira se hat meg titeket, mint Reg szívét Loretta panaszai, le se vegyétek a polcról!!!
Én szóltam! Fektessen be Maldenben!!!!!!!
kép: moly.hu, Python (Monty) (köszi, thanks)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.