Korrekt interjúkból és elsőosztályú képanyagból álló portrékötet, Feró (és a Beatrice, Bikini stb.) minden rajongójának nyugodt szívvel tudom ajánlani (talán nem okoz meglepetést: jómagam is kedvelem a bajszos-baboskendős bárdot).
Kicsit konkrétabban:
Nagy érdeme a szerzőnek, hogy próbál elfogulatlan maradni, rákérdez rázós témákra is.
Komoly hibája viszont a könyvnek, hogy feltehetően sosem látott szerkesztőt, ennek megfelelően
a) szabályosan hemzseg a nyelvtani hibáktól (vesszőhiba kb. minden sorra jut),
b) akad benne jópár nehezen értelmezhető rész, kellően át nem rágott téma, tartalmi ellentmondás is (amire adott esetben még található elfogadható magyarázat, pl. Miklóska Lajos van akkora zseni, hogy elnézzük neki a zavarosságot, plusz nála jó mentségként jelentkezik a nyíltan vállalt szanatóriumi múlt is, de hasonlót azért nem mindenki mondhat el magáról).
Nyilván akit érdekel a mester élete és a vele kapcsolatos, nem akad le efféle apróságokon, és összességében én sem érzem úgy, hogy sok panaszra lenne okom, de azért lehetett volna ezt jobban, igényebben is csinálni. (Pl. ugyanebben a műfajban Rozsonits Hobo-portréja sem egy megkerülhetetlen remekmű, de legalább alapvető hibái nincsenek -- igaz, izgalmas képanyagra sem emlékszem.)
Kép: moly.hu (köszi)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.