Orosdy Dániel blogja

Hallottuk* már ugye az állítást, mely szerint Merényi művész úr eladta magát, fillérekért bocsátja áruba a tehetségét egyre alacsonyabb színvonalon. (És persze a „Naphoz holddal jobb volt”, „hát a Kill Bill nem egy Kutyaszorítóban”, „Az ötös számú vágóhíd óta egyre gyengébben írt ez az ember” stb.) Tény ami tény, Grafit már nem (pont) azt csinálja, amit a legeslegelején, főleg mert (részben) pénzért alkot, és nem (kizárólag) annak a bizonyos belső parancsnak engedelmeskedve. Megmondóék szerint ha az Indexnek rajzol, akkor „politizál”, ha a Comedy Centralnak, akkor meg „felvizezi”. Adja magát a következtetés, hogy a Napirajz 6. kötetét felcsapva legfeljebb kínunkban nevetünk, a politizálós vagy felvizezett Merényi-humor pedig zavarbaejtő paródiája mindannak, ami miatt egykor megszerettük az automatikus tárgyeset (pl. „Ki követte el a merényleT?”) meghonosítóját.

Hát a nagy f… rancokat.

Dani tényleg nem teljesen ugyanazt tolja, amit korábban, de ez egyrészt nem hiba, másrészt tök természetes (10 évről beszélünk, emberek!), harmadrészt nem az számít, ugyanolyan-e, mint korábban volt (vagy éppen hogy hol publikál), hanem hogy hozza-e a minőséget. Márpedig hozza, jelentem. Némiképp máshogy, persze, és ha már korábban hivatkoztam Kispálékra, Tarantinóra és Vonnegutra, most jöjjön a Led Zeppelin: a Physical Graffiti sem pont olyan, mint a II., mégsem mondatjuk rá, hogy rossz lemez, sőt-sőt-sőt. A Napirajz 6.-ban akadnak olykor, elvétve gyengébb megfejtések (ahogy a korábbi kötetekben is voltak néha ilyenek, khm), de ez ilyen mennyiség mellett nem meglepő. Nem is ragozom tovább, mert úgy tűnhet, mentegetni akarom a maestrót, ami távol áll tőlem, közös múlt ide vagy oda. A 6. gyűjtemény fasza cucc, akárcsak a korábbiak, akadnak benne a neten még nem publikált extra anyagok is, szóval aki Tibor, beszerzi! De ha már ennyit köröztünk a Művész körül, nevesítsük a valódi problémát is. Mert sajnos akad ilyen, még ha ő nem is okozója, inkább elszenvedője (vö. „érted, nem ellened”).

Szóval a hiány, az a baj. Hogy én már fenném a pénztárcám a 7. kötetre, de úgy hírlik, olyan nem készül. És izgatnának a belengetett képregény-projektek is, amikről hosszú ideje semmi hír. Sőt, szívesen elolvasnám Jack és Roger kalandjainak elejét és végét (tudtommal már a közepe is csak Wayback Machine segítségével érhető el, mióta kiszenvedett a Grafitember Blog – így jár, aki későn kapcsol). Bepótolnám a www.visitbritain.hu-s karikatúrákat. Meg festményeket is befogadnék örömmel akár. Stb. A helyzet az, hogy a világ, beleértve engem is, kíváncsi Merényi Dánielre, aki viszont, önhibáján kívül, nem képes teljes mértékben kielégíteni a vonatkozó igényeket. Amit sajnálok, de bízom a jövőben, jószerencsében, kituggyamiben. Hajrá, Dani! És a következő Napirajz-gyűjteményen azért gondolkodj el, legalább azon.

*Egyébként nagyon utálom ezt a „standupos többest”, de a kortárs standuposok 99%-a egyébként is inkább árt, mint használ, szóval eleve semmi jóra ne számítsunk tőlünk. (Írtam is régebben egy őszinte és kegyetlen kirohanást az önjelölt Humor Haroldokkal szemben, de annyira kemény lett, hogy a család letiltotta. Mindegy.)

Kép: moly.hu (köszi)