Rezső megemberelte magát. Új művét nem terjesztették fel Nyomasek Bobó Vándordíjra, amihez a teljes Szerkesztőség tiszta szívéből gratulál. - A teljes Szerkesztőség.
Mészárszékhy Búbánatos Rezső, a költő:
A sor végén lesz öngyilkos a betű
Azon gondolkodom én, mióta olvasok sok modern költészeT, hogy vajon mitől vers-e a vers. E.
Vagy sem.
Egyrészt mert ez egy komoly költészettani probléma, mely illik hozzám
a Komoly Alkotóhoz. Másrészt mert a modern költészet oly becsapós nekem, mint egy oda nem illő hasonlat. (Mondjuk a távszabályozóról, teszem azt.)
Itt van például ez a vers, amit írok. Ez egy vers, tudom, hisz
jómagam
költő vagyok. KÖLTŐ. Költök én, mit is tagadjam.
Ám miközben írom, felmerül bennem a kérdés, mitől más ez, mintha nem
iktatnék be
ok nélkül sortöréseket, és akkor próza. Vagy, fordulok magamhoz, mitől más a próza, mintha epikus költemény lenne,
de kevés rímmel és ritmussal, több teljes bekezdéssel. Mert ugye ezek már egyébként sem kellenek, hogy vers legyen a vers,
sőt -szakok se.
Szóval ezen gondolkodtam én erősen, amikor rájöttem, hogy a lélekhez szóló mély tartalomban lelhetjük meg a különbséget.
És nem csak líra és próza között.
Ami másoknál leginkább egy érdektelen, de jelentéssel telinek képzelt anekdota, lírának kinevezve, nálam költészettani ábránd
filozófiával megbolondítva.
Hát így gondolom én ezt. És most öngyilkos lesz a bet-
ű
Mert hallottam már képversről is, de annyira azért nem tetszik a koncepció.
Hát ennyit
a modern költész-
etről.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.