Régóta fenyegetem a magyar lakosságot egy könyvvel, amiben majd jól kifejtem a Lucio Fulci olasz rendezővel kapcsolatos gondolataimat. Nos, a könyv elkészült, kijött a nyomdából, és -- ahogy azt az elejtett utalásokból már sejteni lehetett -- nem is csak Fulciról szól, Schreiber András barátom ugyanis összeszedte a gondolatait George A. Romero amerikai rendezőről, hogy "kettő az egyben" alapon együtt még többet adhassunk az olvasóknak. A nemsokára forgalomba kerülő kötet tehát két hosszabb írást és ezek függelékeit tartalmazza, a borítója pedig így néz ki:

A horror mesterei révén az olvasó képet kaphat a horror alműfajainak, különösen a zombihorrornak a fejlődéséről, valamint a színes egyéniségű filmesekhez és sajátos mozijaikhoz kapcsolódó anekdotákról. A tudományos igényességgel megírt esszékben számtalan kevésbé ismert, de figyelemreméltó mű, alkotó, stílus, irányzat és fogalom is szóba kerül.

A "tovább" után a borító többi része és különféle szöveges információk várják a kedves érdeklődőket.

A kötet címe: A modern horror mesterei: Lucio Fulci & George A. Romero (az egyszerűség kedvéért: A horror mesterei: Fulci & Romero, A horror mesterei stb.)

Orosdy Dániel életrajzi esszéjének címe: Kapuk a Túlvilágra - Lucio Fulci élete, pályája és filmjei

Schreiber András életrajzi esszéjének címe: George A. Romero, a zombikirály - Csonka portré

George A. Romero: Az élőhalottak éjszakája (1968)

Mi is ez?

Két monográfia egy kötetben az olasz Lucio Fulci (Farkasvér, Zombi, A pokol hét kapuja, Zombik városa) és az amerikai George A. Romero (Holtak-sorozat, Creepshow – A rémmesék könyve, Majomszeretet: Egy félelmetes kutatás, Stephen King: Halálos árnyék, Csonttörő) munkásságáról: a karrierjükről, életükről, fontosabb műveikről és munkásságuk néhány eddig ritkábban elemzett vonatkozásáról. Az olvasó a két esszé révén képet kaphat a horror alműfajainak fejlődéséről, számtalan kevésbé ismert, de figyelemreméltó műről, alkotóról, stílusról, irányzatról, fogalomról.

A Kapuk a Túlvilágra – Lucio Fulci élete, pályája és filmjeivel Orosdy Dániel arra keresi a választ, hogy vajon tényleg „csak” horrorrendező volt-e Fulci, tekinthetjük-e többnek megbízható iparosnál, és vajon érdemes-e egyáltalán felfedezni a munkáit?

A George A. Romero, a zombikirály – Csonka portréval Schreiber András elsősorban Romero társadalomkritikus felfogását veszi szemügyre közelebbről, kitérve a zombifilm műfajának genezisére, és a rendező egyes művei közti tartalmi és témabeli összefüggésekre.

George A. Romero: Holtak hajnala (1978)

Kik a címszereplők?

Lucio Fulcit (1927-1996) gyakran a "gore", azaz a durva horrorfilm atyjaként emlegetik, pedig az ötvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig alkotó rendező nevéhez hosszú ideig szinte kizárólag vígjátékok fűződtek (eleinte gyakran dolgozott például a nálunk is ismert Totòval). A szakmát elismert olasz filmesektől (pl. Luchino Visconti) tanuló Fulci egyengette eleinte Adriano Celentano karrierjét (főleg zenés komédiák rendezőjeként, de ő az egyik szerzője a -- mellesleg Komár László által is feldolgozott -- 24 mila baci című slágernek is), majd az Olaszországban egykor nagyon népszerű Franco-Ciccio páros állandó alkotótársa lett. Csak a hatvanas évek végétől dolgozott rendszeresen más műfajokban (western, thriller, szatíra, ifjúsági film), igaz, ezek a munkái már figyelemreméltó tehetségről árulkodnak, és jelentős részük klasszikussá vált a maga nemében (pl. Four of the Apocalypse, Don't Torture a Duckling, The Eroticist, Fehér Agyar), sőt, némelyik jelentős sikert is elkönyvelhetett – botrányokról nem is beszélve. A komoly teljesítmények és kimagasló nézőszámok ellenére Lucio Fulci viszonylag későn, 1979-ben készítette el azt a filmet, amely nemzetközi szinten is ismertté tette: az itthon is forgalmazott Zombit szinte csak jobb-rosszabb horrorok követték a pályáján, ami sokak szemében páriává tette, a legtöbben máig horroriparos kontárként hivatkoznak rá. Hogy tényleg az volt-e, és mely híres kortárs filmesek tartják átütő erejű alkotónak? Kiderül A horror mestereiben olvasható portréból.

George A. Romero (1940-) az egyetem elvégzése után rövid- és ipari filmek, valamint reklámok készítésével kereste a kenyerét, majd 1968-ban fillérekből, barátok és kollégák segítségével leforgatta minden idők egyik legsikeresebb független filmjét, amely csakhamar a modern horror egyik alapműve lett. Az élőhalottak éjszakáját ma már megkerülhetetlen filmklasszikusnak tartják (nem véletlenül), ráadásul Romero még a folytatásai többségét (főleg a Holtak hajnalát, a Holtak napját és a Holtak földjét) is sikerre tudta vinni, anyagi és szakmai értelemben egyaránt. A modern zombifilmek atyjaként tisztelt filmes elsősorban a rémület műfajában alkotott, ám legjobb munkái egyben intelligens, fekete humorú, társadalomkritikus szatírák is, ahogy nem áll távol tőle a műfaji keretek radikális, nagy hatású átértelmezése sem (a vudu és zombi fogalmak különválasztása mellett ezzel összefüggésben főleg a Martin című rendhagyó vámpírfilm említésre méltó). Hogy híres Holtak-sorozatának egyes darabjai hogyan viszonyulnak egymáshoz, milyen más műveken dolgozott még, és milyen értelmezési tartományai vannak az egyes alkotásainak, kiderül A horror mestereiben olvasható portréból.

Kik a szerzők?

Schreiber András 1976-ban született Budapesten. 2004 óta rendszeresen publikál. Filmes tárgyú írásai többek között a Filmvilág, a magyar.film.hu, a HVG és hvg.hu, Könyvjelző hasábjain jelentek meg. 2006 és 2008 között a magyar.film.hu filmes portál, 2007 novemberétől 2011 februárjáig a Filmvilág szerkesztője volt. Filmes rovatvezetőként 2006-ban részt vett a prae.hu általános művészeti portál elindításában, ahol 2007 őszéig dolgozott. 2011-ben került a mindennapi.hu keresztény közéleti portál szerkesztőségébe, ahol 2011 júliusától a portál megszűnéséig (2012. február) a film.mindennapi.hu filmes mikroszájt felelős szerkesztőjeként a keresztény filmesztétika magyar meghonosításával kísérletezett. Jelenleg szabadúszó.

Orosdy Dániel 1980-ban született Pécsett. 2004 óta publikál filmkritikákat és filmes témájú esszéket a nyomtatott sajtóban (Filmvilág, Mozinet, Prizma, HBO Sztár, Univ Pécs) és az interneten (Sokk Magazin, film.hu, Prae portál, Kistangó etc.). A Pendulum Editor Bt. munkatársaként több filmes témájú könyv szerkesztésében is közreműködött (Mark Cotta Vaz: LOST – Az eltűntek krónikája, Az 501 legfontosabb film, amit mindenképpen látnod kell). 2008 és 2010 között a PTE filmszakán a Filmkritika kurzus előadója volt. Halott ügyek című szatirikus regénye 2012-ben jelent meg.

Szakmai lektor: Baski Sándor.

Borítóterv: Merényi Dániel.

A szöveget gondozta, tördelte, korrektúrázta: Gyenge Hajnalka.

Executive samesz: Hámori Máté.

Kiadja a Kontraszt Plusz Kft.

Felelős kiadó: Barta Ákos.

Lucio Fulci: A pokol hét kapuja

A borítón olvasható szövegek teljes változata:

E kötetben Orosdy Dániel és Schreiber András közvetlen, olvasmányos stílusban, de tudományos alapossággal vizsgálja a modern horrorfilm két fontos figurája, az olasz Lucio Fulci (Farkasvér, Zombi, A pokol hét kapuja, Zombik városa) és az amerikai George A. Romero (Holtak-sorozat, Creepshow – A rémmesék könyve, Majomszeretet: Egy félelmetes kutatás, Stephen King: Halálos árnyék, Csonttörő) karrierjét, életét, fontosabb műveit és munkásságuk néhány eddig ritkábban elemzett vonatkozását. A horror mesterei nem kizárólag a műfajt és az alkotókat közelebbről ismerőket, illetve a filmmel aktívan foglalkozókat kívánja megszólítani, a portrék célja túlmutat az ismeretterjesztésen vagy a rémfilmekkel foglalkozó tudományos munkák szaporításán. Az olvasó az esszék révén képet kaphat a horror alműfajainak, különösen a zombihorrornak a fejlődéséről, az olasz és amerikai filmgyártás elmúlt 50 évéről, számtalan kevésbé ismert, de figyelemreméltó műről, alkotóról, stílusról, irányzatról, fogalomról, valamint a színes egyéniségű filmesekhez és sajátos mozijaikhoz kapcsolódó anekdotákról.

A Kapuk a Túlvilágra – Lucio Fulci élete, pályája és filmjeivel Orosdy Dániel a rendező horror műfaján kívüli munkáit is mérlegre helyezi, és jelentős ismeretanyag átadása mellett megpróbál válaszolni mindazokra a kérdésekre, melyek a rendező életművének ismerőit és az iránta érdeklődőket foglalkoztathatják: Tényleg „csak” horrorrendező volt, méghozzá elsősorban zombifilmeké? Kontár volt, megbízható iparos, vagy saját vízióját követő művész? Érdemes egyáltalán felfedezni a munkáit?

A George A. Romero, a zombikirály – Csonka portréval Schreiber András elsősorban a modern zombifilmek atyjának társadalomkritikus felfogását veszi szemügyre közelebbről, sajátosan értelmezését nyújtva e munkáknak, kitérve a zombifilm műfajának genezisére, és a rendező egyes művei közti tartalmi és témabeli összefüggésekre.

És végül...:

Ha minden jól megy, a közeljövőben rövidebb-hosszabb, önmagukban is érdekes posztokat fogok itt közzétenni, melyek -- főleg képek segítségével -- kiegészítik a Fulci-esszében foglaltakat, de elérhető lesz majd többek között 1-1 rövid részlet a két portréból és egy képmelléklet is pdf formátumban. Köszöntem a figyelmet.

Lucio Fulci: Four of the Apocalypse