A Filmvilág Blogon 4 részben megjelent írás egységesített, kiegészített (azaz eredeti lábjegyzetekkel és exkluzív linkgyűjteménnyel ellátott) változata következik alább, hardcore Blatty-rajongóknak. Sajnos képek nélkül, mert a jelek szerint azt már nem bírja el az oldal.
Bevezető. Több, külön elért kisebb-nagyobb siker után a két William, Friedkin és Peter Blatty egyszerre, egyazon művel ért pályája csúcsára. Friedkin ugyan Oscart kapott A francia kapcsolatért és Blatty nevéhez is fűződtek emlékezetes filmek (pl. Blake Edwards második Rózsaszín párduc-vígjátéka, a műfaj klasszikusaként tisztelt Felügyelő életveszélyben), de az 1973-as Az ördögűző diadala minden korábbi eredményüket túlszárnyalta. Ez az extrém horror a kritikusok és a közönség köreiben egyaránt nagyon népszerű volt, és kivételesen író és rendező ugyanannyira sajátjának érezhette a közös gyermeket: Friedkin ihletett és kíméletlen színészvezetése, realizmus iránti elkötelezettsége, kiforrott képi eszközei (különösen a zseniálisan összeállított montázsok) ugyanúgy kellettek a – szó szerint – sokkolóan hatásos végeredményhez, mint a filozofikus hajlamú Blatty bestsellere, amelyből maga írta az ugyanolyan hatásos, Oscarra érdemesített forgatókönyvet. És Hollywood nagyjai természetesen mindent megtettek, hogy együtt tartsák a csodás párost, ám a két William egy valamiben teljesen egyetértett: egyikük sem akart részt venni Az ördögűző 2.munkálataiban.
