Bizarr borítós sorozatunk (a borító bizarr, nem a sorozat!) újabb izgalmas darabbal bővül, köszönhetően a Nerdblognak, ahol is egyszer régen kiszúrtam ezt a gyöngyszemet. Ott ugyan elsősorban rondasága okán érdemelt figyelmet, de távolról sem csak ezért érdekes. Hanem mert kérdések özönét indítja el egyszerű szemlélőjében!
Mutatok! Kérdezek! Emlékezek!
Róla lenne szó, a sokkolóan germán nevű Eric van Lustbader örök klasszikusáról, A kardok erdejéről:
Odab*sz, mi? De nem is az a durva, hogy egyből felismerjük Lou Ferrignót, gyerekkorunk egyik nagy kedvencének, a Hulk című tévésorozatnak címszereplőjét (még csak zöldnek sem kell lennie!), és még csak az nem is az, hogy az a film sem ismeretlen előttünk, ahonnan a kép lopódott, hiszen már nem csak az RTL 2 adja késő éjjel 1992-ben (amikor mi 12 évesen bármit megnézünk, ami nem a Híradó), hanem hogy a Film Mánia és társai is rendszeresen műsorra tűzik, szinkronnal!
Szóval nem az durva benne, amiről csak én és a sorstársaim értesülünk azonnal, egyetlen pillantás alapján. Nézzük csak meg alaposabban, miből lett a mi!
Valóban, Herkulesünk minden bizonnyal egy kifejlett és ivarérett kardot tartott annak idején, de a penge nagy része vagy nem érdekelte a fotóst, vagy valaki utólag lehegesztette a képről, mindenesetre nem van. Színre lépett aztán van Lustbader magyar kiadója, erdőbe vitte Herkulest (a kardok erdejébe, ugye), majd szembesült a nagy problémával: kardnak kard, nem is akármilyen, de nincsen neki vége, ráadásul ha lenne, belelógna a címbe... Mi a teendő?
És itt jönnek az én kérdéseim:
- Az a kis kék valami a bántóan nagy markolat végén penge akar lenni? Ki lehetne ezzel belezni egy nagyobbacska keszeget?
- Ha az a kis kék valami mégiscsak gázláng (amolyan őrláng-típusú), ahogy én látom, akkor tulajdonképpen ez egy öngyújtó szegény Lou kezében?
- Kinek ad tüzet? Miért nem néz a szemébe? Vagy ő maga bagózott? Esetleg éppen most akar rágyújtani? Milyen hosszú cigi/szivar kell ahhoz, hogy elérje a feje felett lobogó lángot? Hol gyártják? Mennyibe kerül? És főleg: a grafikus mire gondolt egészen pontosan, amikor erre gondolt?
Válaszokat nem várok, de ha mégis, akkor a szerkesztőségbe. Címünk a szokásos: Kamaszodó kamaszadó, 1810 Budapest, Szabadság tér 17. A borítékra ne felejtsétek el ráírni a neveteket, címeteket és valamennyi pinkódotokat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.