Bár a nagymamám szerint detektívregény-író volnék, most jól bebizonyítom, hogy fogalmam sincs a krimiről, és rögtön a nagy mű elején leleplezem a gyilkost, aki természetesen a kertész. Ami ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy Kubiszyn Viktor Drognapló című kötete jó könyv, ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, mert ha beszerzi, egy olvasmányos, érdekes és értékes szöveggel bővül a könyvtára. Azt nem állítanám, hogy tökéletes, korszakos jelentőségű műről van szó, de az amúgy is ritka madár, különösen az elsőkönyvesek kalitkájában. (Ezzel persze kicsit tökönrúgtam magam is ornitológiailag, de sebaj, és a képzavar még mindig ér. Mellesleg Kubiszyn félig-meddig jogosan tiltakozhat az elsőkönyves jelző ellen, hiszen jelent már meg korábban kötete, igaz, nem szépirodalmi jellegű: ez a Filmflesskönyv című gyűjtemény, melyhez sajnos még nem volt szerencsém, bár van rá esély, hogy a benne szereplő írások nagy részét már olvastam a Filmvilágban annak idején.)
A lényeg tehát fent olvasható, irány könyvesbolt! Alább olyan marginális jellegű kérdésekbe megyek bele bővebben, hogy nekem személy szerint mi volt a gondom a Drognaplóval, mi nehezítette meg (némileg) a befogadását. Könyvkritikának ezt nem szívesen nevezném, de ha korrekt bírálat írására szánnám magam, ezekre is kitérnék.