Tehát A Dolog? Valóban?... Nem is!
Alan Dean Foster regénye John Carpenter A Dolog című filmklasszikusa alapján
(ld. a borítót), még pontosabban
Alan Dean Foster regénye Bill Lancaster forgatókönyvírónak Az izé (másik címén: Ki van odakinn?, eredeti címén: Who Goes There?) című John W. Campbell-novella nyomán készült valahányadik szkript-változata alapján
– ahogy erre a külföldi kiadások is utalnak, nagyon helyesen („A novel by Alan Dean Foster based on a screenplay by Bill Lancaster”):
A borító tehát némiképp félrevezető, ám éppen ez teszi érdekessé a könyvet – mármint nem a pontatlanság, hanem hogy Foster nem a kész film (esetleg annak valamelyik változata), hanem egy szkript-verzió alapján dolgozott.
UGYANIS!
Van érdektelenebb dolog irodalmi alkotás, mint egy felbérelt író által random film nyomán megírt regény? Nos, nem sok, az biztos, engem legalábbis nem hoznak lázba, ez ugyanis jellemzően nem az a műfaj, amiben lehet maradandót alkotni, és létjogosultsága is kb. csak azért van, mert annak idején nem lehetett a szeretett filmhez csak úgy hozzájutni, (se VHS, se DVD, Internet pláne nincs), ezért a rajongók akár könyv segítségével is szívesen felidézték a szeretett művet. (És persze az igazán nagy rajongók a regényt már csak azért is beszerezték, mert köze volt ahhoz a bizonyos szeretett műhöz – bár rájuk eleinte biztosan nem lehetett iparágat alapozni, ezért sem terjedt el széles körben ez a relatíve korán megjelent műfaj[? módszer?] a hetvenes évekig.)
Persze akadhatnak kivételek, pl. ha az író olyan jó munkát végez, hogy a mozitól függetlenül is élvezetes az írása, ésvagy olyan részletekkel, jelenetekkel stb. képes gazdagítani a művet, amik máshonnan nem lehetnek ismerősek. És ezzel már közelebb is kerültünk A Dolog regényváltozatához, ugyanis
- Alan Dean Foster kifejezetten ügyes író, amit – számomra – már az Alien-filmek alapján írt regényeivel is bizonyított, illetve
- ezek a regények sem az adott film moziváltozata alapján készültek, így nem egy olyan elem volt bennük, ami legfeljebb később, a mindenféle (rendezői stb.) változatok megjelenésekor váltak ténylegesen megtekinthetővé – vagy akkor sem.
Eklatáns példa: Foster A végső megoldás: Halál-regénye Fincher nyersváltozatata alapján készült, így egészen más (egyszersmind jóval összeszedettebb) a sokáig egyetlen verzióban ismert Alien³-nál (az már csak "akaratlan extra", egyben mókás egybeesés ebben a körben, hogy először nem is a film címe alatt jelent meg).
A Dolog esetében azonban trükkösebb a helyzet, mivel ahogy fentebb is jeleztem, ez a regényváltozat nem a mozgókép valamelyik változata, hanem a forgatókönyv egyik draftja alapján készült. Egy olyan draft alapján, amit később többé-kevésbé elvetettek/átírtak, így aztán a Foster-könyv kis túlzással egy másik film alapjául szolgálhatna, annyi ponton tér el a Carpenter-műtől (főleg a vége felé, de egyes karakterek is jelentősen módosultak).
Hogy „önmagában” megérné-e elolvasni? Nos, igen, hála a szerző hangulatos leírásainak, bár a szereplőket némileg nehezére esik kordában tartani, ami még a film alapos ismerete mellett is okoz gondokat (nem utolsó sorban a kisebb-nagyobb eltérések miatt; némelyik szereplőnek még a neve sem stimmel). Ami viszont igazán izgalmassá teszi a saját jogán is olvasmányos könyvet, azok pont a már fent említett eltérések: élvezetes a Carpenter-mozi ismerete nélkül is, de igazán azért mégiscsak a rajongók számára lehet érdekes.
És ha már ennyire belelovaltuk magunkat a filmből könyv / könyvből film témába… Mi volt előbb, az Orca vagy A cet?
Ez valójában nem kifejezetten tyúk/tojás-típusú probléma, a helyzet ugyanis az, hogy bár Michael Anderson (tipikusan Cápa-koppintásként elkönyvelt) filmjének és Arthur Herzog (tipikusan Peter Benchley- és Herman Melville- koppintásként elkönyvelt) regényének egyértelműen köze van egymáshoz, e kapcsolat pontos természetét mindkét mű igyekszik homályban tartani: a film a stáblistán nem utal a regényre, amin elvileg (egyesek szerint, beleértve elvileg Herzogot is) alapul, a könyv pedig nem azonosítja magát novelizationként, miközben sokak szerint egyértelműen az (a mozi eredettörténete szerint az alapötlet [kb. „Nyúljuk le Spielberg világsikerét, ide nekem egy félelmetesebb halat!”] Dino de Laurentiis produceré, a sztorit pedig Luciano Vincenzoni dolgozta ki, aki Sergio Donati oldalán a forgatókönyv szerzője is – hol van Herzog? Hát sehol.)
Eligazíthat minket a könyv megjelenésének ideje (1976 VAGY 1977)? Aligha, és a filmesek verziója szerint ők már 1975-ben (a Cápa bemutatásának évében, khm…) elkezdtek dolgozni a projekten.
Akkor esetleg Arthur Herzog írói renoméja? Kétséges, ő akkor még nem volt írósztár (ha egyáltalán az volt valaha), arról nem beszélve, hogy relatíve jónevű szerzők is kerültek már olyan helyzetbe (ld. Fostert, de említhetném akár Jim Thompsont is), hogy filmhez vagy tévésorozathoz „kellett” regényt írniuk. Az író özvegye úgy emlékszik, hogy Herzogban már Benchley bestsellerének megjelenése előtt(!) megszületett a könyv ötlete, ami utóbb egyértelműen a film alapjául szolgált (és nem fordítva). Mi ezzel a gond? Herzogné saját bevallása szerint 1981-ben ismerte meg a férjét, plusz ugye… hogy is mondjam… messziről jött író azt mond, amit akar, az özvegye pedig pláne. (És azóta már sajnos mindketten elhunytak, ahogy egyébként Donati kivételével az ügy összes többi fontosabb szereplője is.)
Akárhogy is történt, mindenesetre egy érdekes, akár valószínűnek is mondható elmélet azért akad, nevezetesen Michael Crosby-é. Szerinte a jeles olasz producer személyes érzései állnak a nagyjából tudatosan gerjesztett homály hátterében, de Laurentiis ugyanis irigy lehetett Spielberg sikerére, SAJÁT Cápát akart, márpedig ahhoz kellett egy regény, amire lehet mutogatni, ezért egész egyszerűen felbérelte a hasonló témában (ld. A rajzás, 1974) jártasnak tűnő Herzogot, aki Vincenzoniék valamelyik forgatókönyv-változata alapján meg is írta azt a bizonyos művet.
Saját ötletből?
Nem
A film alapján?
Nem (.. igazán…)
Fogunk ebben a témában valaha is bármi biztosat tudni?
Valószínűleg Nem
Készült már zseniális dal a tyúk-tojás problémakörről?
IGEN!
Képek: moly. hu Goodreads (köszi)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.